hát igen, tegnap este későn kezdtem el írni a posztot, aztán a személyzetnek lejárt a munkaideje, így valahol a gépen maradt a bejegyzés, amit a legközelebbi hozzáféréskor felpakolok. Ennyit az ígéretekről és a majdani aktualitásáról...

Szóval már Kenesén megy tovább a nyár. "Szép szoba ez!" vette birtokba a lányom a szállodai helyünket. Kicsit zavart és felkavart vagyok, nem tudom az okát. Talán a "tehetetlenség" érzése, hülye egy munkamániás vagyok, állandóan problémát és megoldásokat keresek. Jó ez így? Nem biza'. De nem panaszkodom, mindent túl lehet és túl kell élni. Felvettem az órákat, szeptember 7-én vizsgázom Polgári jog 1. tárgyból, A történetisége szép, megragagadó és vitatkozásra is késztet.

Anno mondta nekem egy ember, hogy 2009-től teljesen más profilban kezdek el tevékenykedni. Keresem, de azért a gazdaság továbbra is a lieblingem marad remélem.
Hazajön a Simonyi, én nem tenném a helyében. Megy a helyébe a Somogyi. Én nem tenném a helyében. Az USA nagyköveti tisztségről van szó. Impulzus-váltás, lassítás és csendes szotyolázás. Ez lesz. Nem több, nem kevesebb.

Valahogy olyan szötmymörgésnek tűnik a közeljövő. Értem ezt országosan. Így vajh, milyen tempót tudunk tartani? Talán már nem is akarunk? Felületessé válunk és ez nagy baj. Nem értünk annyi mindenhe, hogy csak felületesen értsünk hozzá.

Töprengtem azon is, hogy valós-e a hozzáadott érték fogalom. Ezt is félreértelmezzük. Miért nem súlypontozzunk, hogy ezt tudjuk, erre megyünk. Azé', mert a BKV-sok és a postások sztrájkolni fognak?

Miért megyünk el konzervatív (értékőrző) irányba olyan területeken (piaci szegmensekben), ahol nincs jövő. Jelen se, talán múlt: az volt. Alacsony az adaptációs képességünk, inkább integrálódunk a halálba. A lényeg az, hogy a meglevőt folyamatosan - egyéni érdekeknek megfelelően - újrarétegezzünk, elbújtassük, beletunyuljunk.

Belátom, hogy a kapitalizmus egyik alapja az egyén gazdasági potanciáljának növelése, azonban a szomszéd tehene azé' ne dögöljön már meg. Miért nincs korporáció, csak a mutyi, az egyéni megegyezések? Ez semmiféle közérdek felé nem irányít bennünket.

No, igen. Mi is a közérdek? Ami nekem jó, az majd másnak is az lesz előbb-utóbb.

Megyünk - most éppen Sólyom-szárnyon - az erős piac és erős állam koncepció irányába. Micsoda? Vegyük már észre, hogy a nemzetgazdaságok kora lejárt. Nem vagyunk partiképesek ebben, ez már sokszor kiderült. Innentől mi marad (lásd még francia társadalom- és jogfejlődés)? Gyenge, de nemzetinek mondott gazdaság mellett (állami korrupcióval vegyítve), jövünk a nacionalista és soviniszta retorikával. Vajmi kevés. Volt és lesz.

A viszontlátásig...