Egészen éjfélig, mert aztán beáll a semmi. Cinkotán nem komázzák Antal úr végkielégítését, aztán hopp itt a munkaharc egyik legdrasztikusabb formája. Németh Lajos is ijesztgeti az autósokat a zivatarral, tehát holnap hangosak lesznek a budapesti bevezető főutak.

Mindenki mondja majd a magáét, ki így, ki úgy, dudálva, anyázva, semmire nem figyelve, pofátlankodva a leállósávon, sehová sem odaérve. Ha szerencsénk lesz, akkor egy-két koccanásos baleset is színesíti a hétfő reggelt, nomeg a GDP adott napra eső növekménye sem lesz pontosan kalkulálható.

Láss csodát: véletlenül Gaskó szaki is odaért a sorba, a félhetes híradókba még befért a bejelentés. véleményem szerint fel kellene venni és újrajátszani, mindig ugyanazt mondja és mindig többet kér. Teljes mértékben meg van győződve arról, hogy neki több jár. Pedig nem, maximum többet jár: a pofája.

Már röhögni sem esik jól, ha meglátom, habár az A8-asáról nem csinálnak képeket, mikor eltávozik. Kötve hiszem, hogy nincs neki, mivel Borsiknak is van-volt, aztán mégsem maradhat le a szentem. Még szerencse, hogy vannak véletlenek.

Mint amikor a Rumbach S. utcában megkérdezi egy amerikai turista az arrafelé sétáló vöröshajú és szeplős kisfiút... Mindenki ismeri a viccet, nem ismétlem: még a végén lebayeroznak. Szóval nem indul a csuklós, a troli, a metró és a vili. Ez vili. De akkor most mit tegyünk?

Javaslom, hogy később induljunk, mert hosszabb idő alatt nem érünk el majd sehová. Másik lehetőség, hogy alakítsunk „utas-köröket” és délután egyig mindenki elmondhatja a megállóban a többieknek a problémáit. „Emlékszik, uram? Múlt kedden belém rúgott a felszálláskor?” vagy „Milyen antibiotikumot írt fel a háziorvos Önnek, azután hogy csütörtökön az arcába prüszköltem?”. És így tovább.

De rendezhetnek felolvasásokat is, így legalább mindenki megismeri Wass Albertet és Lukács Györgyöt. Elmúlnak a prekoncepciók és mindenki nyugodtabb lesz egy pöttyet.

Egészen egy óráig. Akkor egyből és ismét fellángolhat a küzdőszellem, megnyerhető lesz a „Ki ül ma? Játék és közelharc öt percben.” vetélkedő. Czigány György sem kell hozzá. Csak az 13.00-kor elinduló BKV. (És a véletlenül pont akkor induló vasút.)

Addig meg bírjuk ki egymást valahogy. Menni fog. A busz, a troli, a metró, a villamos. És még sokan mások.

 

A viszontlátásig...