Nagy garral érkeztem, de már lehiggadtam. Történt ugyanis, hogy egy nagy formátumú szociológusunk (Cs.Gy.), aki az előző kormányciklusban a Matáv Minisztériumot (leánykori nevén: Informatikai és Hírközlési Minisztérium) gardírozta, a bajszos és karakán minisztere helyett, most felhördült, de marhára.

Aszongya, a jelenleg közpolitika igazgatóként a GKM-ben okos ember, hogy szar a Sárközy gondolat, minden rosszul lett átalakítva a kormányzatban, vissza a babaruhát, megilyenek. Két dolog lehetséges:

1. ő nem gondolja tagnak magát a jelen politikai elitben és marhára berágott, hogy a Sárközy prof. még valami plecsnit is kapott a munkájáért idén, 'gusztus huszadikán, és/vagy
2. valójában betámadja a betámadhatatlant, ugyanis éppen most erősítették meg a főov.-ket 6 éves (!) határozott idejű munkavégzéssel. Ő ezek után szakmai munkára akarja serkenteni őket, nomeg, hogy "dolgozzon is a parlamenti képviselő", innentől vidám az egész világ. Legyen mindenki újra közigazgatási államtitkár és különben is.

Csak nem az üresedő Kóka-székre hajt? Egy szerencséje talán van az írásnak és az írójának: nem olvasta el senki érintett (maszopos) képviselő, mert lecsöpögtette dinnyelével az újságot.

Szóval megint adtunk a szarnak egy pofont, legyen olcsóbb a közszféra - jegyzem: töredékét költjük a közszféra finanszírozására a jóléti rendszerekhez /oktatás, egészségügy, szociális tev., usw/ képest. Innentől egy dologért könyörgöm.

Teccenek tudni, az aktuális pénzügyminiszter minden év őszén eccercsak elvánszorog - fotósokkal kísérve - az aktuális házelnökhöz, aztán átad neki egy marha nagy táskát. Ebben van sok papír, és ott van a költségvetési törvény tervezete. Nem kívánom, hogy próbálja az egészet megérteni, bőven elég lesz a sarokszámokat (informatikai államtitkár múlttal Internetről is letöltheti). És mindjárt felvirrad a nap. Ahogyan azt Demjén Rózsi is megénekelni szokta volt. További jó közpolitikai igazgatást kívánok!

Lassan elérkezik a nyaralás vége, jön a munka. Hadd jöjjön, gondolom magamban. Emlékszem, kiskoromban sokáig semmittevő voltam, képes voltam napi 14 órát aludni, fetrengeni az ágyon, majd TV vagy haverokkal lógás, baromkodás, de értékteremtés sehol. Csak az időpocsékolás. Valószínű, hogy ennek is meg kellett történnie, úgyhogy kár siratni a múltat és az idővesztést. Közben lassan eszembe jutott miről is akartam valójában értekezni (svéd gomba olasz módra!), de majd legközelebb.

Felipe Massa F-1-et Isztambulban, a Bio Massa meg a jövő energiája versenyben nyert.

A viszontlátásig...