Nem tisztem az illemtanárt nyomatni, most mégis megteszem. Ismerős a poén, ugye? Tánciskolában odamegy egy kisfiú a legközelebb ácsingózó felnőtthöz. Bácsi kérem, maga itt a tánctanár? – kérdi illendőn. Lófaszt, én az illemtanár vagyok! – hangzik foghegyről a válasz.
Visszatérve némi kávéházi merengésemre, a minap (többedszerre) saját megfigyelő állásomból sasoltam, ahogy két hölgyemény kávézol és csacsog közben. Ez a dolguk – gondolhatja az olvasó – mégis több érdekességet fedeztem fel. Az első lemma, hogy a nők 80%-a nyalogatja a kávéskanalat. Teszi ezt kifinomult mozdulatokkal, művészi ihletettséggel, kávéval, kapuccsínóval (ott is a főként habbal), melange-zsal, usw.
Ez valami fokozott orális késztetés lehet, mert közben (jellemző módon) barátnőjével csacsog, dohányzik (kb. 40%), ízlelgeti a kanalat, valamint azon megbúvó kávé(hab) maradványokat. Ezt még akkor sem veszem jó néven, ha tudom, hogy a női nem egyszerre több dologra is képes koncentrálni. Osztott figyelem a férfiú osztatlanságával szemben.
A másik érdekesség (második lemma), hogy kávéskanállal rendeltetésszerűen, döntő kisebbségében kizárólag a kimódolt és egymásnak (is) pózoló nők bánnak. Azaz, megkeverik a löttyöt, aztán fektetve elhelyezik a kávéscsésze mellett. Megigazítják, közben verdesik a szempillájukat és érdeklődve csodálkoznak a másik nő történetein. Ők meg ezért nem jönnek be: pózolás és mórikálás. A kávé illemtana az alábbi protokollt írja elő.
- Nem illik dobni a cukrot. (Kanalunkkal helyezzük a csészébe a kockákat.)
- Nem illik csörömpölve kavarni és a csésze széléhez veregetve lerázni, vagy LENYALNI a kanalat.
- Alacsonyról kell beletölteni a tejet.
- Használjunk csészealjat, vagy alátétet.
Punktum. Jó, persze én nem akarok itt és most minden hölgyet megnevelni. Sőt, jómagam azt is szívesen fogadom, ha helyettem „csinálják meg” a kávét. Ez is egy fokmérő. Főleg reggel. Az éjszaka után. Utána. Csak az egy más kontextus. Ugye.
Elkalandoztam, pedig nem vagyok Attila, hun vezér. Megyek és iszom egy kávét. Hun van?
A viszontlátásig…
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
SZILÁGYI LÁSZLÓ 2007.12.10. 13:20:59
Se cukrot, se tejet nem teszek a kávéba alapjáraton.
Az alátét meg az erkélyablak párkánya:-)
Vagyis: nem vagyok kimódolt nő:-))
Liberté_73 2007.12.10. 19:16:05