A másik felét meg majd megvesszük. Idézhetném dr. Simicska ex-APEH elnök veretes közjogi (pontosabban alkotmányjogi) kiszólását is, miszerint hülyének lenni alkotmányos joga minden magyar embernek. Az ám, de visszaélni nem kéne ezzel a joggal. Mások kárára. Mégis nagy divatja van mostanság.

Az mégcsak hagyján, hogy a népszavazás nem szól semmiről, az is hagyján, hogyan egyensúlyozunk a jogszabályok legszélén, de hogy már működtetni se tudjunk semmit. Nos (Voilá!), mára eljutottunk ide. Kormányfőnk önfejűen szervezkedik, senki nem kérdez(het), senki nem válaszol(hat), mégis eldől minden. A hosszútávfutó magányossága.

Nota bene: nehogy sajnálni tudjuk a rárótt keresztet, előhúz fatális baromságokat is. Szép számmal. Igaz, hogy semelyiknek sincs értelme – én speciel víz- és olajügyi miniszterséget adtam volna Drazsénak – de legalább erről szól a nóta. Taki bácsi pedig mehet a Szomszédokba taxizni. Anno miért szóltak neki? Ez meglepetés volt? Neki biztosan. Hogy kirúgták.

Normális ésszel nehéz felmérni, de hát tegyük fel, hogy nem is ez az origó. A kályha. Ahonnan elindultunk. Igaz, azt sem tudjuk hová megyünk. A baj inkább itten keresendő. Eddig alapelvként nem (m)ártottam pennámat a magyar politikába, azonban ehelyütt kivételes alkalom adódik. Könnyű mentséget találnom, miszerint ez nem politika, hanem egy kommunikációs maszlag, ami nem akar semmit és senkit elérni. Csak néhány jól időzített flekket.

Közben meg lerohad minden. Elinfláljuk, amit el lehet. Mindenki addig fogyaszt, amíg tud. Stagfláció van, gazdasági növekedés nuku, a vagyon menekül kifelé. Tegnap ebédeltem egy jóbarátommal (nem a Ross-szal), aki azt kérdezte, hogy minek kárhoztatom az APEH magánvagyon revíziókat. Őt is vizsgálják és nem ezzel van baj. Hanem azzal, hogy ezt miért nem 10-15 éve kezdték el.

Ahogy a képviselők szondafújás-mentességét is elviseljük, aztán baromira csodálkozunk (a „D” (D, mint Döbbenet) betű kiül az arcunkra, oszt lógázza a lábát!), ha a Magyar Katolikus Püspöki Kamara bejelenti igényét „misézős bortúrákra”. Mondottam volt, hogy korábban kellett volna ébredni, aztán nem kéne Kondorosi kormánybiztossal embert öletni, zéró-tolerancia címén.

Nincs hová hátrálni, menni kell előre. Aztán elhitetni, hogyha eddig is hülyék voltunk, miért nem lehetnénk ezután is azok. Nem mondom, szép politikusi perspektíva. Szép új világ. A régi emberekkel. Akik, amikor még ott ültek, PM-állásfoglalásokkal, törvényi szabályozással, végrehajtási utasításokkal védték a magánvagyon uralmát, az eredeti és/vagy származékos vagyonszerzést. Mert a tulajdonhoz való jog szent és sérthetetlen.

Ez (alkotmány- és civiljog szerint) alapelve jogrendünknek. A kályha. Summa summarum inkább irányítson az ember egy igazságügyi és rendőrminiszteri tárcát, minthogy partnerré váljak a Big Four egyikénél. Ilyen PM-es múlttal ez a kifizetődőbb.

Lassacskán már a hülyét sem kell eljátszani, mindenki elhiszi magától is. Félig-meddig. Egészségükre. Váljék.

A viszontlátásig…