Ettől függetlenül marad a várakozás, csak már kevésbé mosolygós, aztán ezt a környezetem is kezdi észrevenni, egyelőre még nem szóvá tenni, de majd eljön annak az ideje is. Jártam ma, keltem után három órával a Farkasréti temetőben, értékes pillanatok jöttek vélem szembe, akárcsak egy bácsi, akit összekevertem valakivel, aztán nagy szeretettel köszöntöttem, mai napig nem érti, amit én már igen: tudvalévőleg először és utoljára találkoztunk az evilági létben.
Kedves jelenet volt, jót röhögtem magamon, apropos mostanság mitöbbször teszem ezt. Talán a kihagyott, más szóval skippelt időtartam annyiban összegezhető pozitívumilag, hogy fogytam tizenvalahány kilót (fogyókúra nélkül, be-be!) és valamelyest bölcsebb lettem. Mára sokkal jobban tudom mit nem akarok és tudok kínlódás nélkül csinálni, a baj aztán abban áll, hogy arról halvány lila fingom sincs, hogy mit igen.
Olvasgattam a korábbi posztokat és rájöttem, hogy túl sok bennük a „nem”, át kéne már fordulni a kőgeci és szenvtelen kritikusi álláspontból egy másik hajtányra (vagy minek is hívják?). Ugyanis lehet megmagyarázni a dolgokat, de rettentőmód hatástalan és borzasztó nagy időpazarlással jár.
Lényegében itt tartok, kergetek valamit, ami csak ritkán talál rá az emberre. A felismeréseket, az érzéseket, a gondolatokat. Az persze saját bűnöm (és néhány gyarló embertársamé talán), ha ezen kergetőzéshez folyton folyvást másik ember(eke)t próbálok passzintani, ezzel is elhitetni magammal, hogy jobban megélhető válik.
„Bárcsak túlélném ezt az állapotot” – sóhajtok néha fel és túl is fogom élni. Ez biztos és akkor leszek majd baromira ideges magamra, hogy túl akartam élni. Jegyezzük meg jól: alkalom adja a lehetőséget a cselekvésre, a tolvajt pedig az anyja szüli világra (az esetek döntő többségében)...
A viszontlátásig...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Medvegyev 2009.05.17. 06:57:33
Javaslom a kivárást, míg odaér a lehetőség, oszt azt kéne megragadni-tudom, tudom, aktivistának nehéz ez:-)
A viszontlátásig: Medvegyev