jókedvem van. Pedig tegnap úgy kirúgott Bünti Ági büntetőjogból, mint szódás a lovát. Igaz, ezt az élmény megosztotta még rajtam kívül az összes többi vizsgázóval. Nem éreztem magam egyedül, a kedves tanárnő is biztosan így van ezzel.

Aztán majd jön a következő vizsga, ahol ismét megmutathatja az emberfia és lánya a Magyarok Istenét. Így van ez kedves olvtársak, csapásokat adunk, csapásokat kapunk. Mégsem tört ki a világháború. Apropos, háború: három - általam nagyra, illetve valamire becsült - ember is bejósolta mostanság.

Ormos Mária, Tamás Gáspár Miklós, Spiró György. Teszem hozzá, hogy nem az ijedős fajtából szalasztottak, ennek ellenére elgondolkodtatónak vélem. Magát a tényhalmazt, ami löketet adhat ilyetén egymásírtó szenvedélyek elburjánzásának. Merugye' itten van a gazdasági recessz, amikor mindenki óbégat, mindenkinek fáj, aztán mégsem jön a valóság a csövön kifelé.

Mert kérdem én, ha pumpálják a pénzt a gazdaságokba, akkor miért pont annyit, miért többet az egyik szektorba, miért a másiknak a rovására. Ennek aztán megrovás az ára. Az pedig úgy termelődik kifelé, ahogy láttuk az uniós választásokon. Való igaz, nehéz hideg fejjel tűrni, és szar érzés, amikor soktízezredikként ugyanúgy letojnak mindegyőnket onnan a magasból. Ilyenkor aztán nem az össze- hanem a széthúzás működik.

Aztán ha mégis hatni lehet, nomeg alkotni és gyarapítani, azt valami megfoghatatlannal szemben nehéz jól csinálni. És mingyá' kész van a cégér, amit kilógathatunk: utáljuk a pirézeket. Az már csak következmény, hogy mínuszos, egymás ellen szegülős reakciók vannak. Az okot maga a "felvilág" teremtette, tett nélkül, szavakkal, lózungokkal, az eddig megvehetőnek letudott, egyszerű választó méretes átkúrásával.

Aztán most kopogtak, hogy nem teccik, ideje volt, várták is félve, mostantól el lehet gondolkodni azon, amit Kern András kérdez Tábori Nórától a Sztracsatella c. opuszában: "Hol basztuk el, mama..?" Mert valahol nagyon sikerült. Aztán jöhet az idegösszeomlás, a psziché kírízise, a mentális recessz (mondá is ezt ma Hernádi MOL-elnök)..., abból pedig a fent említett hármak által megénekelt fizikai és egzisztenciális krízis.

Addig vagy inkább ahelyett pedig locsoljuk inkább a virágainkat!

A viszontlátásig...