Nopersze másképp, mint Juszt László és akkor már mingyá' hatásosabb. Van egy nekem kvázi-és-mégis-igaz barátom, sokat tanultam tőle, sok minden reám ragadt belőle. Különc figura, jellemzően a kommunikációja teszi elfogadhatóvá és szerethetővé. Okosan hallgat és kérdezve érvel, a bizonytalansága látszat, valós értéken kezeli a körülötte zajló eseményeket és nem ragadtatja magát ex catedra kijelentésekre.

Jó tizenévvel ezelőtt együtt dolgoztunk és mindketten próbáltuk megérteni a másik tudását, hozzáállását a világban zajló eseményekhez. Kérdeztünk és kíváncsiak voltunk. Valós és sikeres együttműködés volt köztünk, melynek mosolya ma is megmosolyogtat, mindkettőnket. Emlékszem, hogy kereskedői vénám kiteljesüléseként - majd 3000,- Ft-ért - eladtam neki egy Zippo öngyújtót, ezért máig is kiröhögöm magam, akárcsak ő engem. És mindkettőnknek igaza van.

Sokat lógtunk együtt, mára már kevésből is sokat értünk a nagyritka találkozásaink alkalmával. Ő az, aki a címben megfogalmazott köszöntéssel illette az útjába kerülő ellenkező nemű egyedeket, ugyanígy magázta őket különböző szituációkban. Elsőre tekinthetnénk ezt egyfajta dzsentroid beütésnek, de a hangsúlyokkal és a kommunikációs kísérőjelenségekkel keverten egyedivé válik a hangnem és maga a stílus. Ugyanígy egyedivé teszi a használóját, mégpedig éppen a gyengébbik nem szemében.

A tézist alkalmazva, fergeteges sikereket lehet abszolválni. Egészen abszurd és oda nem illő helyzetekben egyaránt letaglózó hatása van, illetve tud lenni. És itt álljunk meg egy szóra... Valljuk meg, de őszintén: a nő megérdemli. Ezt, és legalább ennyit. Ugyanígy vicces szituációk is adódnak, amikor például fiatalabb beosztott hölgy esetében használja az ember. Ilyenkor jól látni, hogy miként kínlódós és büszke (megilletődött és ellágyult) egyazon minutumban a célszemély.

Horribile dictu ezt még fokozni tudja a magázás, figyelembe véve azon axiómát, hogy 'tegezni csak utána az ágyban lehet először'... Érdemes kipróbálni, mert bejön. Nagyon is. És a férfiember is elégedett lehet az általa teremtett szituációval. Szokatlan, kissé avíttnak ható, mulatságos és mégis egyedi.

Például a hipermarket pénztárosa vagy az iroda takarítószemélyzete örökre jófiúvá avanzsál bennünket, akinek érdemes bepakolni a nylonzacskóba, illetve érdemes kiüríteni a szemetesét. Egy dolgot azonban feltétlenül tegyünk hozzá: ez nem csábítási trükk, ez egy emberi norma. Ami csak akkor lehet hiteles, ha önmagunk is elfogadunk egy tényt.

Ti. azt, hogy a nők minimum ennyit megérdemelnek. A tiszteletet legelőször. A többi pedig majd jön utána. Futószalagon. Ha akarjuk, ha nem. És vajh mi végre ne akarnánk, kezét csókolom?!

A viszontlátásig...