Ami késik, az jön...

Újra itt van…, énekelné Szörényi Levente, de még várnia kell jövő keddig. Újabb ebédelés következik soron, ebből (vagy inkább ezért) megemlékezem egy Hajós András-i felmorduláson, aminek legalább két oldala vagyon.Történt, hogy víg Hajósunk egy tv-műsorban, melynek…

Van az úgy, hogy az embernek nincs kedve enni. Ha már inni sem, akkor élni sem, de ezt a borongást hagyjuk inkább. Valahogy úgy vagyok vele, hogy nekem nem jön meg közben az étvágyam. Ha nincs ingerenciám, akkor hiába ülök oda, abból semmi előremutató nem potyog kifelé, nemhogy…

Igen, ezt a mára klasszikussá érdemesült kérdést teszi fel Csodabogár műszaki zseni harckocsis-kollégájának, midőn látja orra előtt felrobbanni a hidat, amin átkelni voltak hivatottak Shermanjükön. Donald Sutherland a Kelly hőseiben hozza formáját: a nyegle, fahumorú és mégis…

Ez a poszt tegnapra készült volna, de jó, hogy máig vártam vele. Tegnap olyan semmilyen nap volt, mára más lett, pedig a Nap ugyanolyan és a szél sem sokat változott. Nos, még mielőtt a Németh Lajos jelmezét ölteném magamra, kezdjük az elejével és máshogyan.Sokat töprengtem a…

Itt vagyok megint, mert holnap kezdődik újra, aztán készen kell állni, guggolni és várni, rajtgépben hálni. Irány Pécs! Aztán majdcsak elmúlik ez a félév is valahogy, az oklevelemet lassan kitermelik az erdőben, mármint a papírhoz valót, aztán hadd lógjon a falon, vagy talán…

akik le tudtak ülni a seggükre, és nyugton maradni. Egyhelyben, statikusan, megélni a várakozást, talán megkapni a vártat, és keveset utána kapaszkodni. Bizton nagy türelemmel bírnak, de mégsem ez lehet a legkirívóbb tulajdonságuk. Inkább a „majdcsak lészen valahogy”…

jókedvem van. Pedig tegnap úgy kirúgott Bünti Ági büntetőjogból, mint szódás a lovát. Igaz, ezt az élmény megosztotta még rajtam kívül az összes többi vizsgázóval. Nem éreztem magam egyedül, a kedves tanárnő is biztosan így van ezzel.Aztán majd jön a következő vizsga,…

megkaptam a magamét, aszondták (legalább hárman), hogy szomorú lett a blog. Elgondolkodtam talán kicsit, de sebaj, azt is kell valamikor. Egyébként visszavágásként csak annyit, hogy nem vágok vissza, mert fölösleges és cinikussá tenne. Úgy engem, mint a Nyájas…

máshoz van kedvem. Úgy, mint a jó időhöz, a jó emberekhez és egyéb meg nem nevezett dolgokhoz. Honnan és hová? Együtt tartó, konzisztens kérdések? Csak és néha. A vezérfonál persze adottság, nomeg az is, hogy felismerhető legyen. És innen már átváltozik a…

Első blikkre passzív rezisztenciára szólít a hedlájn, aztán bele- és újragondolva változik a kép. Óráról órára, percről percre élünk és mindeközben nehezen szűrhető le a valós, a dolog, ami számít és befolyásol. Töprengéseim eddigi eredménye annyi talán – és…