Moldova legyűrt bennünket. Pechünkre. Moldova-Buzsáky 3-0. Győzött a kommunizmus. Pechünkre. Fel a fejjel, jön még kutyára teherautó. Pechünkre.
Szóval az úgy kezdődött, hogy odarepültek a fiúk, a koszt-kvártély elfogadható volt. Futottak két kört, majd aludtak egyet a meccsre. Evribádi hepi, elmúlt november 7., sőt Hajnal még aranylabdát is kapott. A gond mindössze annyi, hogy sokak fejében már a kisinyovi repülőtér tranzitvárójában megkaptuk a három pontot. Seperc alatt lemegy a meccs és ülünk vissza a repülőre. Mint Moldova, akit a mozdony füstje megcsapott… Pechünkre.
Nekem már az gyanús volt, hogy a legnagyobb moldáv sztár csak a kispadon kapott helyett. Pedig a védőink belőle készültek. Pechünkre. Kizárólag, mint az később kiderült. Pechünkre. De ne essünk tévedésbe: a moldávok gyorsan futnak, folyton (és néha durván) szabálytalanok, semmi technikai tudásuk. Pechünkre.
Josa (eredetileg Jóska) soha a büdös életbe nem rúg többet ekkora gólt, most sikerült neki. Pechünkre. A második félidőben már csak Csizmadiát találta el jól. Pechünkre. Akárcsak társai a magyarokat. Pechünkre. Színészkedésben is kiválóak. Pechünkre. Fülöp pedig biztos ibolyázni volt az elsőnél és a harmadiknál. Pechünkre. A másik kapus védeni érkezett a meccsre. Pechünkre. Hajnal, Gera, Dzsudzsák, Priskin, Tőzsér és Vadócz egyaránt betlizett. Pechünkre. A védelemből pedig ketten (40%) hiányoztak. Pechünkre. A végén Várhidi szövetségi kapitány megmondta a tuttit: „Semmi sem sikerült”. Pechünkre. Dehogynem, vágjuk rá epésen, odakozmáltunk, mint az orléans-i szűz. Pechünkre.
Nem baj, majd a görögök ellen. Más mentalitás, nagy lendület, hazai közönség, -5 Celsius-fok. Biztos menni fog. Van egy javaslatom. Gyújtsunk görögtüzeket. Az legalább látványos és hangulata is vagyon. Nopláne, még melegebb is lesz. Azzal pedig végképp ne áltassuk magunkat, hogy összehoztunk egy bármely tétmeccsen ütősen szereplő csapatot. Úton vagyunk, de még nem értünk oda. Pechünkre.
És ha ezek után úgy kocogunk majd a kezdéshez, ahogy az olaszok és a lengyelek jöttek ki ellenünk, akkor jöhet még pár váratlan hidegzuhany. Ugyanis a „nagy arcon” több fér el. Pofonból. Pechünkre.
A viszontlátásig...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
SZILÁGYI LÁSZLÓ 2007.11.19. 10:00:54
Utána lehet agyalni, hogy mi legyen Várhidival....
Csak ne Kisteleki agyalna ezen, a Tatabánya legrosszabb védekező középpályásainak egyike ne döntsön a hajdani Dózsa tartalékcsapatának balhátvédjéről, mint kapitányról...
Színvonal.
faith 2007.11.19. 11:55:06
A nagy arc megvolt. Pechünkre.
Az ominózus mexikói vb-n akkor kezdtem kamasz kölyöKként furcsán nézni amikor kiderült néhány zuhanypletyka: Nagy A. a csapatkapitány a vállogatottat a döntőbe!!! várja.
A késői utódokban is fellelhető ez a korántsem profi hozzáállás. PERCHÜNKRE :-))
Mr. Lansky 2007.11.19. 14:49:53