Mégis megtartják az ünnepet. Mert azt megtartani illik. Nagy esemény, sokan szeretik az efféle pompát. Sikert, pénzt, nőket, csillogást.
Sétáltam Manhattan közepén, a 47th Streeten (alias Diamond Street), parasztköpésnyire a Times Square-től, és egyszerre szállt meg az ámulat és a félelem. Némi hezitálás és tárgyalások után, döntöttem és megvettem páromnak egy gyémánttal díszített gyűrűt. Valójában azóta sem értem. Nem a vételt és önmagamat. Hanem azt, hogy jól jártam vagy mégsem? Valójában mindketten jól jártunk. A pult mindkét oldalán. Szerintem.
Ez jutott eszembe az imént a büfében sorba állva egy hölgy flódnit vásárolt (így Valentin napján), ezzel is fenntartva a kiskereskedelem volumenjének eleve elrendelt ciklikusságát. Aztán kibökte a végén: „Flódli vagy flódni?” A büféstől jó választ kapott, tőlem pedig egy fekete pontot. Mit pontot!? Bombacsinálta krátert.
Nem tudja, hogy mit vett és úgy vélem, ha megtudja, akkor nem is vesz belőle többet. Ennek a konyhának a főztje nem divatos mostanság kis hazánkban. Egyes körökben. Nota bene a flódni a zsidó konyha egyik legismertebb süteménye, Magyarországon a legismertebb. Édes töltött sütemény. Alapvető összetevői: tészta több rétegben és a töltelékek – dió, mák, alma, lekvár (a receptek szerint tipikusan szilva, de akad baracklekvárt is javasló recept is). Mazsolát, reszelt narancshéjat is szoktak a töltelékbe rakni. A legfelső tésztalapot be szokták kenni tojássárgájával és aranypirosra sütik. Tálaláskor kockákra vágják.
"Recept - Flódni
Hozzávalók: 50 dkg liszt, 25 dkg margarin, 60 dkg cukor, 3 tojássárgája, kb. 7 dl bor, l kg alma, 20 dkg darált dió, 20 dkg darált mák, l üveg szilvalekvár, l csomag mazsola, l szelet reszelt csokoládé, 2 evőkanál baracklekvár, fahéj, őrölt szegfűszeg, reszelt narancshéj.
A lisztet, a margarint, a tojássárgáját, ízlés szerint cukorral és borral könnyen gyúrható tésztává gyúrjuk. Öt részre osztjuk, az egyik egy kicsit nagyobb legyen. Vékonyra nyújtjuk, s a nagyobb tésztával kibéleljük a tepsit, majd erre máktölteléket kenünk. Ráhelyezzük a következő tésztalapot, amelyre a szeletekre vágott, borban párolt alma kerül. Újabb tésztalap, amelyre diótölteléket halmozunk. A negyedik réteg a szilvalekváré, amelyet beborítunk az utolsó tésztalappal, tojássárgájával megkenjük, s lassú tűzön sokáig sütjük.
Máktöltelék: a darált mákot borral felfőzzük, cukrot, mazsolát, reszelt narancshéjat és baracklekvárt teszünk bele.
Diótöltelék: a darált diót borral felfőzzük, cukrot, mazsolát, reszelt csokoládét keverünk bele. Valamennyi tölteléket kihűtve tesszük a tésztába."
Sokat ehetett gyermekként Tolcsva (Zemplén vármegye), Ricse (Zemplén vármegye), illetve Szilágysomlyó (Szilágy vármegye) szülöttjeként elhíresült, Hollywoodot megalkotó és sikerre vivő Fried Vilmos (20th Century Fox), Czukor Adolf (Paramount), valamint Paszternák József (Metro-Goldwyn-Mayer, Universal Pictures) is. És biztos sokat ehetnek majd utódaik is, a film művészei (és gyártói). Megérdemlik.
A lehetőség adott: 80. Oscar-díj átadás a hollywoodi Kodak Theatre-ban. In L.A., CA, U.S.. Elcsépelt vicc, de pészach után ez a sorban másodikként elkönyvelt zsidó ünnep. „Köszönöm anyámnak, Béla macskámnak, a film producereknek és sosem látott szomszédaimnak…”
Akinek nincs helye a vörös szőnyegen bevonulni, csillogni, villogni, hajbókolni, flitterezni, az meg sütheti magának. Otthon, a sütőben. Jó étvágyat kívánok!
A viszontlátásig…
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
SZILÁGYI LÁSZLÓ 2008.02.14. 16:29:23
Törték-törték a fejüket, mivel lehetne feldobni.
Eszükbe jutott: régi, nagy legenda kellene.
Így lépett ki hosszú távollét után az Oscar színpadára a 80 éves Chaplin....
Üvöltő, felállva tomboló sztárok fogadták.
" A szavak nem jelentenek semmit"-mndta csendesen a Nagy Néma Nevettető, és csend lett...
minardi 2008.02.17. 08:54:25
Szerzőnk szereti fikázni az országát mélymagyarozni, hülyemagyarozni etc...etc....
Közben csodálattal tekint egy számára idegen kultúra értékeire. Furcsa mód nem látja (vagy nem akarja) annak a kultúrának árnyoldalait és elég sok helyen publikált nyomorait, problémáit, csak ámul és bámul......
Hogy lehet eljutni a somogy megyei szülőföld lealázásától a pécáhsz, hanuka, Times Square etc..... ájult tiszteletéig azt hiszem egy külön tanulmány tárgya lehetne. Ennek járulékos következményei a szorványosan megtett félre nem érthető politikai utalásai.
Talán némi magyarázat lehet Ariel Sharon közelmúltban tett nyilatkozata amelyben tényként közölte hogy Izrael már megvásárolta Manhattan-t, Lengyelországot, Magyarországot.
Valószínűleg a blogger kimoderálja a hozzászólást, természetesen ezzel is bizonyságot adva kétlelkűségének.
De ez már az Ő problémája.
minardi 2008.02.17. 09:05:11
Bővebben:
www.nrg.co.il/online/1/ART1/649/241.html
"Talán némi magyarázat lehet Ariel Sharon közelmúltban tett nyilatkozata amelyben tényként közölte hogy Izrael már megvásárolta Manhattan-t, Lengyelországot, Magyarországot."
Mr. Lansky 2008.02.17. 15:54:27
Itt nagy félreértés vagyon, ami az Ön részéről szándékos. A helyesírási hibáit most nem említem, bezzeg ténybeli tévedéseit. Nem egyet, sokat, nagyon sokat... Az ne tévessze meg, hogy semmi köze a mondandójának a bloghoz, sőt...
Hol van itt a hanuka és a pészach istenítve? A Times Square igenis szép, akárcsak a Lánchíd. Szerintem. A gyűrű megvétele magánügyem, ha ezzel baja van, szóljon az APEH-nek. Ariel Sharon Simon Peresz. Nincs semmiféle Somogy megyei szülőföldem. Politikai utalásokat nehéz találni, mert baromira nincsenek.
Szóval olyanokat magyaráz bele, kedves minardi, amelyeket kár elkezdeni belemagyarázni.
És nem fogom kimoderálni, mert nem szokásom. Magáért beszél az írása. Nagyon is.
Mr. Lansky
minardi 2008.02.18. 08:05:59
A tradicionális ünnepeinkre mindig jöttek a soros dehonesztáló megjegyzések, politikai utalások rendszeresen előfordulnak többnyire egy irányba, lehet magyarázni inkább érdemes utána olvasni.
De ez nem tűnik fel annyira megszokott.
Nem kell leragadni holmi gyűrűknél mert a hozzászólás nem erről szólt, inkább az átváltozásról amelyre próbáltam utalni a flódni - kontra beigli, bizonyos ünnepek, bizonyos érdekcsoportok.
Meg ez a gárdázás mint valami refrén ismétlődik, közben az in - kal s. meg a többi bünbandára nem pocsékolünk leütéseket.....
A hülyemagyarozás ez mellet csak erősíti a kontúrokat. Ez is bizonyos körökben nagy divat.
Szal ezek a mozaik kockák egy képet mutatnak amire volt a bejegyzés.
Persze a blogja nem erről szól, viszont szemléltet. Van egy Kafka novella (közép iskolai köt. olvasmány) nekem ez jut az eszembe erről az egészről.
Lehet hogy nem tetszik a bejegyzés, de ez az olvasat számomra egyáltalán nem légből kapott.
Mr. Lansky 2008.02.18. 10:19:24
Én nem magyarázok, Ön megteszi ezt helyettem is...
Maradjunk ennyiben. A valóság attól még ugyanaz marad...
(Kafka novellái mellett a helyesírás is kötelező volt középiskolában. Szépen, jól, magyarul.)
minardi 2008.02.20. 11:07:25
Egyik vadul hamászozik (szilágyikám), a másik elfordul a tükörtől, eljátszva az új Lőrincze Lajost.
Igérem nem fogom a harmóniát tovább zavarni.
Szilágyikám beállhat az In -Kal security-ba (GY.F. jobban bízik bennük mint a közt. őrezredben), a blogger pedig gondolkozzon el azon a bizonyos Kafka novellán. Aki személyes támadás miatt replikázik igen rossz úton jár, az indulat rossz tanácsadó.
Inkább bele kéne a tükörbe nézni, és számvetést tenni hogy ki mivé lett.
Úgy is hajlamos a visszatekintésrea szerző, a bankszektor kifacsart pénzvilágából mutálódott nihilje lassan ölő méreg. Erre még a múlba tekintés sem orvosság.
S. Peresz szavait pedig érdemes összevetni a valósággal (az Ön szakmájában különösen)......
Szerencsére nem minden zsidó honfitársunk hülyemagyarozik, meg fikázza a befogadó ország ünnepeit.
Nem kell pápábbnak lenni a pápánál....
Na pá-pá
Mr. Lansky 2008.02.28. 14:49:03
minardi 2008.02.29. 07:48:54
Vettem az adást. Ide többet nem fogok írni.
Egy utolsó megjegyzés: idézek egy két hozzászólásából itt:
"Politikai utalásokat nehéz találni, mert baromira nincsenek."
"És nem fogom kimoderálni, mert nem szokásom."
Kicsit érdemes volna a tükör előtt elbámészkodni.
This is the end.
Mr. Lansky 2008.02.29. 12:38:43
SZILÁGYI LÁSZLÓ 2008.02.29. 16:06:32
Székely káposzta?:-))