Ami késik, az jön...

Kitaláltam egy csecsemőkre szabott szerencsejáték nevét, ezzel is bővítve a játékmániákusok, hazardőrök, szerencselovagok potenciális táborát. (Mert ugyebár a klasszikussal élve: kockázat nélkül nincs rizikó!) Az igazat megvallva, engem sosem varázsolt el az…

akik le tudtak ülni a seggükre, és nyugton maradni. Egyhelyben, statikusan, megélni a várakozást, talán megkapni a vártat, és keveset utána kapaszkodni. Bizton nagy türelemmel bírnak, de mégsem ez lehet a legkirívóbb tulajdonságuk. Inkább a „majdcsak lészen valahogy”…

Más néven: vegyes felvágott, amellyel nem lehet felvágni. Merthogy maradékelven működik és ettől fogva úgy szar, ahogy van. Sosem komáltam, a hétvégén mégis kijutott egy adaggal belőle.Körutazáson voltam, amit Székesfehérváron kezdtem, majd megjártam Tolnát (Baranyát…

„Mitől ez az exhibicionizmus?” – kezdé megismerkedésünket egy újsütetű, mégis már régien ismertnek tűnő ismerősöm. És valóban, a kinyílás megköveteli a páncélzat magunkra aggatását, merthogy nehogymá’ a csík húzza a repülőt, beszélgetőtársunk…

régen vettem a fáradtságot, mert most fáradtságnak tűnik. Talán kedvtelenségnek, talán mondanivaló hiánynak. Mondhatnók írni a semmiről is lehet, a valamiről pedig sokszor fölösleges beszélni. A differenciált értelmezések mián. Ahány ember, annyi baj legyen, és…

álmos vagyok. Történt, hogy tegnap este Péterrel megjártuk a Rogán utcát, igen azt, ahol majd ő sétálni fog, aztán szomorúan állapítottuk meg, hogy a magyar építőipar alulteljesít, vagyis felül: a határidőt. Ostoba ember módjára bekapcsoltuk a Search funkciót, méghozzá…

megkaptam a magamét, aszondták (legalább hárman), hogy szomorú lett a blog. Elgondolkodtam talán kicsit, de sebaj, azt is kell valamikor. Egyébként visszavágásként csak annyit, hogy nem vágok vissza, mert fölösleges és cinikussá tenne. Úgy engem, mint a Nyájas…

máshoz van kedvem. Úgy, mint a jó időhöz, a jó emberekhez és egyéb meg nem nevezett dolgokhoz. Honnan és hová? Együtt tartó, konzisztens kérdések? Csak és néha. A vezérfonál persze adottság, nomeg az is, hogy felismerhető legyen. És innen már átváltozik a…

Megvilágosítottak. Nem televíziós felvételen voltam, mindössze ebédeltem egy kommunikátor barátommal, aztán úgy esett, hogy alaposan megingatta régi hitemet és tézisemet a gasztronómiával és a főzéstudománnyal kapcsolatban.  Ti. mindig és mindenhol fennhangon hirdettem,…

meleg van és fáradt vagyok, igaz, tegnap is ezek voltak. Micsinájjak? Próbálok szemezgetni, keresem a dolgokat, amelyek elsőre telibetaláltattak általam. Bevallom ritkaság, előkereshetem a nagyítót és zúmolhatok vele rendesen, hogy bárminő eredményt felmutassak.Ám mielőtt még…