Teszt

html

http://meyerlansky.blog.hu

Mottó

"As for myself I stick to this saying: When you lose your money you lose nothing; when you lose your character you lose everything." (Meyer Lansky)

Címkék

balaton (8) barát (37) buli (32) bűn (17) búskomor (14) csajok (48) életmód (42) erkölcs (24) érték (48) ész (13) (8) evolúció (10) falu (9) fáradtság (19) film (38) foci (23) forma 1 (6) főzés (10) gazdaság (25) hülyék (57) irónia (55) játék (24) jog (23) julcsi (21) káosz (27) kapcsolat (49) közhely (10) kult (34) látszat (25) lét (37) maffia (13) magyar (39) média (20) meyer lansky (15) miért? (62) mozgás (11) nyaralás (10) nyugalom (12) optimizmus (13) öröm (40) pech (23) pécs (25) régmúlt (26) reklám (14) rend (12) revolúció (13) róma (6) sport (20) tervezés (13) türelem (12) ünnep (20) usa (8) utazás (25) változás (23) várakozás (21) vezetés (11) vicc (45) wc (4) zene (35) Címkefelhő

Szerzők

Utolsó kommentek

  • valgirt: Nekem is osztályfőnököm volt, nekünk oroszt tanított. Utólag visszatekintve inkább szerencsétlen v... (2014.09.27. 18:16) Nefelejcsből fonjatok...
  • Mr. Lansky: @Zosa7: Kedves Zosa7, a Rocky 1977-ben 10 jelölésből 3 Oscart vitt el. Sly sem a forgatókönyvért,... (2013.08.05. 19:40) Ez most vagy valami, vagy megy valahová…
  • Medvegyev: "Búcsúzás, újrakezdés, hagyd ott, ne menj vissza "-témában Pilinszky János Sztavrogin-versei az et... (2011.10.05. 19:24) Három lecke
  • Medvegyev: Ne legyünk pesszimisták, 15 évente szoktunk győzni a svédek ellen, 1995-ben sikerült utoljára, 198... (2011.08.31. 11:07) Hogy a szúnyog csípje meg!
  • Mr. Lansky: Sokszor feltettem már magamnak ezt a kérdés. Eltűnt. Ahogy azt Kevin Spacey bemutatja a Usual Sus... (2010.10.27. 01:04) Track 4.

Naptár

november 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Külső feed

Houston we have a problem

2007.10.08. 16:47 Mr. Lansky

Szóval, az úgy volt…

Hogy azt jobb el sem kezdeni. Gyanússá válik innentől a mesélő, vagy inkább magyarázóvá. Azt meg lehet, mint a bizonyítványt. Magyarázni. Ultima ratio: valami történt, aztán volt nekijje kimenete, ami a hallgató számára nem éppen üdvös. Ettől fogva bezáródnak fülei, eltompulnak receptorai, midőn meghallja a főcímmel kezdődő körítést. Feltéve, ha a körítés, nem kerítés akar lenni. Azt pedig az emberiség gyengébbik neme szívesen hallgat. Visszatérve az origóhoz, mehet a mesélés.

De vegyük észre, hogy mesélni is a gyengébbik nem szeret jobban (v.ö.: kisgyermekének elszórakoztatása lefekvés idején), innentől fogva, aki mesél, annak könnyebben megy le a mese a torkán. Csak türelem kérdése, amiről korábban is ejtettem pár gondolatot. Már azé’ a türelemé, amivel felruházatott. A gyengébbik nem. Ez pedig fölöttébb szükséges a hímegyed elviseléséhez. Hullámok hátán, hullámok alján. Mégis az időhorizont tágítása, azaz a türelem vagy várni tudás ideje sok hullámot csitít. Kevesebb összeütközés, több kompromisszum, nyugodtabb kapcsolatok, hosszabb élettartam. Ez jár vele.

Nem a folyamatos világmegváltás. Annak is megvan az ideje, de nem állandóan, hanem alkalmanként. Kitüntetett alkalmanként. Aztán, aki lekési az alkalmakat, az várhat, legalább még egy-két életet. Ne legyünk íly karmikusak! Ugye. A karma másképpen is értelmezhető: van mindenkinek, és csak megfelelő időben a megfelelő célszeméllyel szemben sikeres a bevetése. Azt pedig ki kell várni. És ehhez mi kell? Hát persze. Türelem.

Innét is láccik, hogy az egyszeri ember, lehet marhára befűtve, harcra készen és világ megváltásilag is ottan a topon. De az idő és a hely nagyon sokat számít a megvalósításban. Mondhatja az olvasó, hogy ez egy lusta ember. Sok esetben okkal mondja. De van rá reply-om: a krokodil is lusta. Várakozása mégis meghozza a gyümölcsét. Nosza, most megkapta az ifjonci hév a napi betevőjét, jó nagy pofonokkal körítve. Ez is elégedettséggel kell, hogy eltöltsön. Mégsem veszem úgy. Csak egyszerű merengés, nosztalgia. Két öregember beszélget: Emlékszel Bélám, régen milyen jókat nosztalgiáztunk…

Ez válasz lehet a fejtegetésre. Inkább öniróniának szántam. Az türelmesebb, mint a gúny. Nomeg a cinizmus. Mi is a cinizmus? Feszengés, bizonyítani akarás. Megmagyarázás, önszépítés. Nos, az egy tipikus „Szóval, az úgy volt”. Nagy öröm, hogy minimálisra sikerült redukálnom a kifejezést gyakran használó emberi egyedek számosságát a környezetemben. Ez pedig egy részsiker. Nekem legalábbis.

A héten (is) tervezés van. A jövő év költség és beruházási tervének ráncba szedése. Fontos az alaposság, a rendszer és a tervezési irányelvek betartása. Mégis valahogy ránézésre megállapítható, hogy milyen lesz. Befolyásolják: akik készítik, és akiknek készítik Akik komolyan veszik és akik kötelező tornagyakorlatnak tartják. Furcsa elegy. Mégis van értelme, valamint szüksége.

Ugyanis a tervezésbe feccölt energia mennyisége és minősége eleve magában hordozza a megvalósítás sikerét és kudarcát. Ezt vallom. És eddig bejött. Most is így lesz. A többi meg elintézhető azzal, hogy „Szóval, az úgy volt…”

 

A viszontlátásig…

 

1 komment

Címkék: kapcsolat várakozás bűn irónia türelem


A bejegyzés trackback címe:

https://meyerlansky.blog.hu/api/trackback/id/tr44190275

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

SZILÁGYI LÁSZLÓ 2007.10.08. 17:54:15

Szóval az úgy volt, hogy mások nem voltak ilyen tervszerűek, azt mire vitték a mesélős lelkükkel:-):

\"\'A királylány mese, János
De nincsen szebb a jó mesénél
S mese ellen minden káros\"
(Dr. Ady Endre, jogász)

\"Pályámnak kezdetén németből lefordítám az 1001 éjszaka meséit.., igen sokat tanulék ebből\"
(Vörösmarty Mihály, házi tanító, színikritikus)
:-)
süti beállítások módosítása