Ami késik, az jön...

Legalább ennek örüljünk. A lányok kapkodják elő az előkapkodnivalót. Méghozzá azzal az el nem ítélhető céllal, hogy minél „láthatóbbá” váljanak. Hiába no, minden lehetőséget meg kell ragadni, a hajánál, a faránál, egyebütt, máshol. De ez már piros 18-as…

Akkor nézzük. Kijött, aminek ki kellett jönnie min.elnökünk szájából, tehát mindenki örülhet, „vastagabb lesz a boríték”, a vállalkozóknak is örömünnep, miegymás. A bomba a végén robbant: Drazsé igazságos és rendes miniszter szerint, aki határidőre kifizette a…

Véget ért az olimpia, kezdődik a paralimpia. (Elgondolkodtam: vajon az paralimpiai zászlón csak négy kör szerepel, vagy kör helyett ovális? Oké, bunkó vagyok, de 80%-os rokkantként megengedhetek némi élcet magamnak...) Schmitt Pál már most parázik, pedig megnyugodhat: itt lesznek…

Szupergáz. Vagy nevezzük inkább ultragagyinak? Két napja ezen röhögök, ugyanis az m1-en esténként nyomatják Jack Bauert, aztán repetitio est mater studiorum. Bekapcsolom, aztán látom, hogy Bényi Ildikó rám mosolyog és elmondja, hogy mit is akartam látni. Jön a matyómintás…

Megszállt a szomorúság. Ma reggel egy autó elütötte Bélát. Eltörött a gerince, a fél teste lebénult, elaltatta az állatorvos. Mostantól pihenhet békében, nem zargatja a külvilág, de ettől függetlenül rettentőmód hiányzik. Szegeden voltunk, a Szabadtéri Játékokon néztük…

A próbálkozások és a sikeres óvodai felvételek száma. Sporteredménynek is durva. Nem azért, hogy panaszkodjak, de valahol azért nem értem. Megoldás biztos lesz, egy azonban most is biztos: közigazgatási pereket indítok Törökbálint és régi-új polgármestere (Turai) ellen. Addig…

Azt mondja az újságírónak, hogy a helyzet jobb, mint a hangulat. Elképesztő! És ezt eddig ilyen kevesen vették észre? Lehet, hogy más tévét nézünk? Itt kopogtat Hofi Géza poénja az ajtón: a kommunizmusban mindössze annyi a bibi, hogy amit Marx színes tévén nézett azt Lenin…

Népvándorlás van. Sokan mennek és kevesen jönnek. Néhányan kivárnak. Sic transit gloria mundi. „Azért ezt nem gondoltam volna, hogy két év alatt elérünk a worst case-szcenárióhoz. Ennél jobban nem lehetett volna elbaszni semmit.” Egy barátomat idéztem, vezető…

A mai napon várni sem érdemes. Semmire. Ülök a kávézóban, nem jön a fizetőpincér. Telefonálok, értelmét veszti a beszéd. Visszahívnak, bár ne tették volna. Házi dolgozatot körmölök, senki sem kíváncsi rá. Tévé előtt ülök, már a távirányítót sem érdemes keresni.…

Ilyetén válaszok jutnak mostanában. Ebből következőn már a kérdezéstől is elmegy a kedvünk. Nemhogy a válaszoktól. Ez még rendben is lenne, de rögtön idekívánkozik egy másik klasszikus is: „Mi a különbség a tudatlanság és az apátia között? Nem tudom, de nem is…